Halihó! A történet első fejezetét ma felteszem. Címet is kéne neki adni, de addig még nem jutottam el. :D Jah hogy miért is írom ezt a bejegyzést? Hát kérlek szépen (tudom a hát szóval nem kezdünk mondatot, de kit érdekel) azért mert kiakaszt néhány ember. Általában semmi bajom az emberekkel, szeretem tanulmányozni őket, beszélgetni velük. Ám amikor elönti őket a "sárga epe", alias irigység, legszívesebben menekülőre fognám. Az irigységgel addig semmi baj, amíg egészséges keretek között tartjuk. Amikor még arra inspirál minket, tegyünk azért, hogy nekünk is legyen ez-az, vagy szeretnénk úgy kinézni, mint a másik. Oho, de amikor ez az irigység magasabb szintre lép, ott kezdődnek a bajok. Jobb legyen neked azért tenni akarsz, ám túl hamar szeretnél eredményt látni, és mikor úgy érzed nincs, feladod. Jönnek a kifogások. Majd leoltod a másikat; biztos olyan módszerekkel érte el a sikert, ami számodra nem erkölcsös. Most azt gondolod én nem voltam ilyen, pedig igen. Évekbe telt mire eljutottam oda ahol most vagyok, vagyis bevallottam magamnak... lusta dög vagyok fogyni. Pedig tudnék, csak még nem akarom eléggé. Nem hidd hogy halandzsázok, mert nem. Az életed rajtad múlik. Persze vannak dolgok amiket nem kerülhetünk ki, amiket meg kell tapasztalnunk, ám ebbe nem mennék bele részletesen, ez már más lapra tartozik. Nah jó befejezem a szófosást, csupán el makogom a lényeget. Ne kifogásokat keress, hanem az okokat, hogy miért nem tudod elérni azt amire vágysz. A kifogás nem maga az ok. Jah és az utolsó: mielőtt leoltasz valakit, gondolkozz el, fordított helyzetben neked hogyan esne, amikor inspirálni akarsz, elveszik a kedved az egésztől. Nem mondom, hogy egyesek mindig helyesen cselekszenek, de legalább tesznek valamit önmagukért. Ne várj a csodára, a csoda benned van, csupán elő kell hívnod. Hogy hogyan? Arra neked kell megtalálnod a választ. Nehéz, de senki se mondta: könnyű lesz. Csak ennyit akartam. Jól összezavartam valakit? Remélem nem. Se megsérteni, se megítélni se akartam senkit. Nem az én reszortom. Ám ha megtörtént, bocs mindenkitől. Bár lehet, hogy így is megkapom a magamét (fejmosás, negatív kritika), már ha olvassa valaki a blogomat.
bye-bye
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése