DÜHÖS. VAGYOK. DE. NAGYON.

Húúú olyan mérges vagyok. Elegem volt abból, hogy én vagyok a rendes lány, aki kedves mindenkihez, még akkor is tud tisztelettudóan válaszolni, amikor legszívesebben behúzna egyet a másiknak. Belefáradtam abba, hogy eljátsszam minden rendben, mikor SEMMI SINCSEN RENDBEN! Elég volt abból, hogy folyton bizonygatnom kell a döntéseimet, és megkérdőjelezik szavaim komolyságát. Igen van, amikor humorosra veszem a figurát, de ha valamit komolyan eldöntöttem, akkor az úgy van. 

Barátaim még mindig feltétlen bizalmamat élvezhetik. Ám akinek a döntéseim, vagy a mondandóm nem nyeri el tetszését, az szabadon távozhat az életemből. Vannak hibáim és sokszor hibázom, de könyörgöm, emberből vagyok. Miért az én életemben kell vájkálni, a ki*szott életbe! Mi a francért nem tudnak az emberek a "saját házuk táján sepregetni"? Fúúúúúúú!!!!!!! 

Azt hiszem mára kiadtam egy keveset a frusztrációmból. Van még bennem egy jókora adag, de fáradt vagyok dühösnek lenni. 

Holnap frissítem a történetet, most már ideje volna. Jah és kicsit megkésve, de mindenkinek boldog Valentin napot. Bár én személy szerint nem tartom nagyra ezt az ünnepet. Ha valaki szerelmes és viszontszeretik minden napnak Valentin napnak kellene lennie, hiszen nem csak ezen a jeles a napon szeretjük a párunkat. Mindegy. Remélem nem gyalogoltam bele senkinek sem az érzékeny kis lelkivilágába. Néha úgy érzem olyan vagyok, mint az elefánt a porcelánboltban.

Kieresztettem a gőzt.

Nem igazán szokásom panaszkodni, úgyhogy mielőtt mégis megtenném, ( jobban mint eddig) inkább megyek aludni. További szép estét mindenkinek. 

Bye-bye