Vááá szombaton zh-t írok, meg a következőn is, szuper lesz. Igaz, ha rendesen tanulok rá akkor jól fog sikerülni. Majdnem az egész délelőttömet rászántam, de az még kérdéses mennyi latin marad meg a fejecskémben szombatig. Egyre nehezül az anyag, nehezen tartunk lépést vele, viszont igyekszünk. Múlt szombaton pedig belépett életünkbe a klinikai ismeretek tantárgy, yeeeh. Annyira nem tűnik vészesnek... hehehe bár lehet, hogy csak nekem nem. :D Nah jó nem akarok ide napólszerű izét kanyarintani, igazság szerint nem tudom miért vezetem én ezt a blogot,. háhá mindegy is. A lényeg... mi a lényeg? 
Jah hogy találtam egy idézetet, ami nagyon tetszik.

„A barátság az egyetlen olyan kapcsolat, amely kölcsönös, szabad választással jön létre. Nem velünk születik, mi teremtjük. Nem fertőzi meg semmilyen testi kapcsolat, vagy érdek. Nem akarunk egymástól semmit - egyszerűen csak jó együtt lenni. A barátság születése mindig együtt jár azzal az érzéssel, hogy találkoztunk már valahol. Hogy ismerem őt! Ez persze sejtelem, nem biztos hogy így van. Sosem tudhatjuk, mitől vagyunk otthon egymásban. De ha a barátomhoz megyek: hazamegyek.” 

Bocsi néha zagyválok itt össze meg vissznya, az is szokásom. Kicsit gyorsan váltok témát, de kit érdekel? :P Jól van kámforrá válok balfenéken. Pá-pá *integet, majd kiesve a székéből*