Fehér Farkas

Fehér Farkas

péntek, október 12, 2012

Hiúságok Vására

Belépve a hatalmas forgatagba, olyan elveszve érzem magam. Furcsa árusok, nevetgélő nők, férfiak, csintalan gyerekek vesznek körül, az egész meseszerű. A tömegből egy feltűnő, kanárisárga overált viselő férfi ragadja meg a kezem.
- Üdvözöllek vándor a Hiúságok Vásárán - int körbe a kofa. - Itt bármi kapható, szerelmi bájital, bátorság csupán három mosolyért; szépségtükör, ami megmutatja igaz valónk, hiúságtükör, amelyben azt láthatjuk amit csak akarunk. A szavakra, mellettem a kisasszonyok pironkodva kacagnak, pusmognak, az ifjak egymást bökdösve, biztatva mutogatnak az üvegcsékbe zárt varázslatokra.
- Tessék, csak tessék, selymes szenvedélyt, szenvedélyes selymet a hölgyeknek. Fizetség kis csókocska jóképű legénynek, kit fiamnak hívok. Erotikus fuvallatot, szeles erotikát kínálok uraknak, nagyon olcsón, egy csók a legszebb gyermekemnek, ki egyetlen leányom! - Kiáltja a másik árus lelkesen. Kapkodom a fejem, annyi érdekes, hihetetlen dolgokat látni. Jobbra a pulton közepes méretű, faragott rózsákkal, liliomokkal, aranyszínű rúnákkal díszített kincses ládák sorakoznak, telekülönlegességekkel, ékszerekkel, nagyon régi arany, ezüst, réz pénzérmékkel. A ládák mögött ácsorgó nő első "áldozatát" csalogatja. - Csak ma teljesen ingyen, ládára való kincset vihet haza az erre tévedő. Jöjjön közelebb leányom, amit magácskának adok sehol máshol nem kaphat. Ez a medál, - mutatja a smaragddal kirakott, fehérarany láncon függő, ametiszt medaliont - vonzerőt, önbizalmat ad viselőjének, ráadásul csinos kis darab; nyugodtan fogja csak meg - biztatja a lányt, tenyerébe csúsztatva a medaliont. A kisasszony válaszát elnyomja a szemközti sátor alatt ücsörgő, kendőbe burkolt asszonyság, aki sejtelmes, búgó hangján szólítja meg az érdeklődőket.
- Jöjj sak ide jehmekem - daliás legény vigyorogva elköszön barátaitól és a jóshoz fordul; az idős hölgyemény pedig, alig érthető szavakkal jövendöl a fiú tenyeréből.
-Szehelmet látok itten fiaskám, meg salódást is, de végü minden jóha fohdul. Vijázz ám a setítszeműve, ő lehet a végzeted. Köszönöm, hoj  meghagattad ej vényasszony szavit - paskolja meg szelíden a legény kézfejét.
- Mit kér ezért cserébe öreganyám? - Tudakolja kedvesen az ifjú.
- Sak ej egészen picuhka semmiséget, jönyöhű mosolyodat supán - a fiatalember erre szívből felkacag, egy aranyszínű kendőt ejtve, lágyan az öreg hölgy ráncos tenyerébe. - Fogja anyám.
Úgy érzem, nem először játszódik ez le köztük. A kendő is hamarosan újra a fickónál lesz; és lám igazam lett. Az említett ruhadarab visszavándorolt a gazdájához.
Tovább nézelődve, pár méterrel odébb, tetőtől talpig csillogó kék és fekete ruhába öltözött férfin akad meg a tekintetem. Színes tollakat árusít; fekete kalapján ezer és ezer toll lengedezik.
- Itt olyan tollakat kaphatnak, amilyet csak kívánnak. Van pávatollam, hiúságot ád, hattyú tolla szépséget, harmóniát varázsol otthonába. Galambtoll gazdája igaz barátokra lel, bagolytól származó pedig élénkíti az elmét.
Ahogy beljebb merészkedem a vásárba, egyre több érdekes, fura tárgyat, dolgokat látok, furcsa szövegeket hallok. - Üvegcsébe zárt szivárványt, teleholdat farkasüvöltéssel, tessék. Pokoli jó szivart, angyali csokoládét, három csepp könnyért! - Kántálja egy fiatal nő csillogó tekintettel.
Rekedt, mély hangú, színes punk hajú, vonzó férfi hívogatja a népet. - Gyönyörű hajat varázsolok, hölgyeknek uraknak egyaránt; hét hajszálért cserébe - haja folyton változtatja színét.
- Halhatatlan fiatalságot, örök szépséget csak tizenegy csepp vér, öt könnycsepp, és három szál haj az ára - vörös szemű, hófehér bőrű, túlvilági szépségű fiatalember hírdet, örök fiatalságot, halhatatlan szépséget; vagy hogy is volt? Tisztára belezavarodom a kacifántos szövegbe.
Valahol szellemességet, kacagást, utálatot, szerelmet, hűséget, hűtlenséget, dühöt árulnak üvegbe zárva.
Az egyik pult felett embernagyságú jégből faragott szobrok lógnak, de az is lehet, nem jégből vannak, mert nem olvadtak meg ebben a nyári melegben. Annyi mindent láttam már eddig, hogy fogalmam sincs mit gondoljak. Tovább lépkedek, balra tőlem, csengő hangú leányzó különleges növényekkel kínálgat. - Van itt kérlek mindenféle, tessék válassz csak.
Lefitymáló levendula, ami mindjárt le is fitymálta a környezetét. Mikor a Gerjedő Gránátalma konkrét... öö ajánlatot tett nekem, rémülten rántottam vissza a kezem. Fújjoló fokhagymától a falra másztam, már ha lett volna fal. A Fecsegő fenyő és az Epekedő eper még nem volt annyira gáz. Szívatós szilvának nagyon találó neve van, erről nem is mondanék többet. A Kuncogó karfiol nevetésre fakasztott. A Hetvenkedő hortenziát legszívesebben lecsaptam volna a Morgolódó mogyoróval együtt. A Perverz patisszontól menekültem, mint mókus az erdőtűztől. Kukkoló krumplival eljátszottunk; a Cuppogó cukornád és a Dünnyögő dinnye elég vicces látványt nyújtottak, a hanghatásokról nem is beszélve. 
Beszólogatós barack és a Mutogatós málna... nah ezektől besokalltam. Bocsánatkérést mormolva, a röhögés visszafojtásától vörös fejjel, üres zsebekkel és kézzel, szabályosan kiszaladtam erről a fura piacról.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése